A popszámok lehetnek a jövő legjobb befektetése

Semmi sem fogható ahhoz, amikor a rádióban meghalljuk a kedvenc dalunkat - kivéve, ha minden alkalommal pénzt is kapunk, amikor egy klasszikus slágert lejátszanak. Ez az egyik oka, hogy egyre többen fektetnek zenei jogdíjakba.
A popszámok lehetnek a jövő legjobb befektetése

Habár a zenéhez kapcsolódó jogokról nehéz úgy gondolkodni, mint egy valódi vagyontárgyról, például egy épületről, különös lehet úgy meghallgatni egy jól ismert dalt, hogy birtokoljuk azt.

Ilyen, teljességgel újnak számító “vagyontárgyakhoz” juthatunk például a Hipgnosis Songs Fund Limited révén, amely 2018 júliusában került a listázásra a londoni tőzsdén. A társaság eddig 1230 dalt szerzett meg, amelyek 1646 top 10-es pozíciót értek el világszerte: ide tartozik a Despacito angol nyelvű változata, amelyben Justin Bieber szerepel, valamint a Single Ladies, a Rapper's Delight és az Umbrella is.

A Hipgnosis jogdíjat kap minden alkalommal, amikor a fenti dalokat előadják - függetlenül az előadótól, a streaming platformtól vagy a médiától. Az ilyen társaságok komplett dalkatalógusokat vásárolnak meg, így tulajdonképpen a dalíró részesedésére tesznek szert az egyes számokban. Bár a terület egyelőre gyerekcipőben jár, a Hipgnosis például már most vonzó, évi 5%-os hozamot céloz meg - ami a mai alacsony kamatkörnyezetben meglehetősen meggyőző.

Vagyonelosztási szempontból ez a befektetési mód egyetlen másikhoz sem hasonlítható. A Brexitről érkező hírek, vagy épp Donald Trump tweetjei befolyásolhatják a részvény- és kötvénypiacok árfolyamát, de ezek a tényezők aligha fogják meghatározni, hogy eljátszanak-e egy dalt vagy sem.

Az ágazat kihívásokkal teli időszakot élt át a 21. század első 10-15 évében, miután az internet az illegális letöltés és fájlmegosztás kapuja lett. Ez a bevételek csökkenéséhez vezetett, ami jelentős nyomást gyakorolt ​​a vállalkozásokra. Ezenkívül a szerzői jogok vonzó árúvá váltak, ami fokozta az írók hajlandóságát a saját anyaguk eladására.

A trend 2015 tájékán fordult meg. Azóta a bevételek és a jogdíjbevételek tovább nőttek, amit a zenei streaming-szolgáltatások növekedése is ösztönöz. Az okostelefonok globális elterjedése kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a fordulatban, azáltal, hogy növelte a legális zenefogyasztás elérhetőségét. Eközben a hirdetések által finanszírozott ingyenes streaming bevezetése jelentősen csökkentette a kalózkodás mértékét.

A streaming-bevételek 2017-ben haladták meg először a CD- és vinyl-eladásokat. A Spotify és az Apple Music kulcsszerepet játszottak ebben, és nem meglepő, hogy más nagyvállalatokat is magához vonzott a terület: a YouTube Music előfizetéses streaming szolgáltatás például tavaly júniusban indult, míg a Tencent Music 1,1 milliárd dollárt gyűjtött, mióta decemberben megjelent a decemberi New York-i tőzsdén. Ezek a fejlemények óriási bizalmat jeleznek a zeneipar iránt.

A zenei jogdíjak így ma már kiegészíthetik a pénzügyi portfóliónkat, vonzó hozammal kecsegtetnek, stabil jövedelmet biztosíthatnak - ráadásul ki tudja még, milyen befektetési lehetőségeket tartogat ez a fejlődőben lévő terület.

(Fotó: whoalice-moore/Pixabay)

Kapcsolódó cikkek

A popszámok lehetnek a jövő legjobb befektetése

A popszámok lehetnek a jövő legjobb befektetése

Mi lenne, ha minden lejátszás után mi kapnánk a jogdíjat?

Kiderült: nincs időtállóbb befektetés, mint a skót whisky

Kiderült: nincs időtállóbb befektetés, mint a skót whisky

Egy apa őrült ötlete komoly vagyont eredményezett a fiának.

A legnagyobb profitot termelő focisták

A legnagyobb profitot termelő focisták

Sokszor egy játékost fiatalon kis összegért tud megvenni egy csapat, majd óriási pénzért tudja értékre váltani.