Tíz tény az aranyról
Mi az arany?
Honnan származik az arany?
Mit jelent a karát?
Mi az a troy uncia?
Mennyibe kerül jelenleg az arany?
Mi a fehérarany?
Miből készülnek azok az aranyérmek, amelyeket a győztesek kapnak az olimpiai játékokon?
Mi az újrahasznosított arany?
Mit kezdjünk a régi arannyal?
Hogyan ellenőrizhető az arany eredetisége?
Az arany egy nemesfém, aminek vegyjele (az AU) a latin "aurum" szóból ered. A tiszta arany fémes csillogású, élénk színű. Lágy, ezért különösen jól alakítható. Általában más fémekkel, például cinkkel és nikkellel szokták kombinálni, hogy növeljék szilárdságát és ellenállóképességét.
A legtöbb aranyat manapság modern kőzetbányászati módszerrel nyerik ki a földből, aminek során nehézgépeket használnak. A legnagyobb aranytermelő országok Kína, Oroszország, Ausztrália, az USA és Kanada, míg Európában Finnországban és és Svédország áll a lista élén.
Az aranykészletek mintegy 80 százaléka származik ismert aranylelőhelyekről. A vonatkozó nemzeti bányászati törvények szabályozzák az engedélyezési eljárásokat, a környezetvédelmi előírásokat, az egészségügyi ellátást és az emberek biztonságát.
A karát az arany finomságának mértékegysége. A tiszta arany 24 karátos. A leggyakoribb, ékszerekben használt aranyötvözetek 14, 18 és 22 karátosak.
A troy uncia az aranyérmék és -rudak szabványosított súlya, azaz 31,1034768 gramm. Ez egyébként megfelel a gyógyszerészek által használt súlynak is.
Egy gramm arany körülbelül 58,34 euró, egy uncia arany ára 1814,68 euró, egy kiló arany pedig 58 343,32 euróba kerül.
A fehérarany egy aranyötvözet elnevezése, amelyhez ezüst, nikkel, platina vagy palládium hozzáadásával juthatunk. A rózsaarany ezzel szemben réz és arany vagy réz és ezüst ötvözetéből áll. A fehérarany drágább, mint a sárga, mivel a gyártás költségei magasabbak.
Az érmek 98 százalékban ezüstből készülnek és vékony aranyréteggel vannak bevonva.
A fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság egyre nő a nemesfémiparban is. Sok szereplő egyre inkább aggódik az arany kitermelésének és feldolgozásának társadalmi következményei miatt. Az aranybányákban általában mérgező vegyi anyagokat használnak, ráadásul két-három gramm arany kitermeléséhez mintegy három tonna kőzetet kell megmozgatni, ami a környezetre is hatással van.
A zöld vagy ökológiai arany kifejezés olyan aranyra vonatkozik, amelynek kitermelése során nem használnak mérgeket. Mindenekelőtt a régi arany újrahasznosítása nevezhető környezet-, társadalom- és éghajlatbarátnak.
A nemesfém gyakran minőségromlás nélkül hasznosítható újra. A legtöbb újrahasznosított arany - mintegy 90 százalékban - ékszerekből származik, a fennmaradó tíz százalék a műszaki aranykitermelésből.
Az ékszerek, rudak, érmék és a fogászati arany a legjobb hírűek, a legtöbb esetben tanúsítottak is. Az arany jó kezekben van például egy aranyműves mesternél, aki pontosan el tudja magyarázni, hogyan képződik a vételár. Jó árat fizethetnek a finomítók is, ahol szintén szakértői tanácsokat kaphatunk. Óvatosságra intenek azonban az olyan kereskedőkkel szemben, akik csali ajánlatokkal hirdetik magukat vagy a pult alatt vásárolnak aranyat.
Legyen szó a nagymama aranyláncáról, érméről vagy az aranypénzről, az arany eredetiségével kapcsolatos kételyek nem ritkák. Ellenőrizhető lehet például egy mágnessel: ha egy erős mágnest tartunk a színaranyhoz, akkor az taszítja azt, ám az ötvözeteknél ez a hatás gyengül.
Az aranyékszereknél meg kell keresnünk a fémjelzést, amit egy dombornyomott bélyegzővel ütnek bele és az arany finomságát jelzi. Hátrányuk, hogy bizonyos estekben nincsen vagy nem megfelelő a fémjelzés. Ha biztosra akarunk menni az arany valódiságát illetően, forduljunk egy finomítóhoz, ékszerészhez vagy jó hírű aranykereskedőhöz, ahol kétség esetén szakmai szakmai elemzést végeznek.
